2016-ban világszerte több mint 600 millió ember nem jutott megfelelő minőségű ivóvízhez[1]. Pedig a népesség rohamos növekedésével a világ lakossága egyre több vizet fogyaszt és egyre több vizet szennyez. Kutatások azt jelzik, hogy 40 éven belül akár 55 százalékkal is emelkedhet a víz iránti igény, éppen ezért egyre nagyobb jelentősége és szerepe lesz azoknak a kezdeményezéseknek, amelyek a vízgazdálkodás egyre sürgetőbb problémájára keresik a megoldást.
Az időjárásban tapasztalható egyre szélsőségesebb kilengések – mint például az egyre gyakoribb aszályok, árvizek – szintén azt jelzik, hogy fokozottan kell figyelnünk a környezetünkre, különös tekintettel a fenntartható vízgazdálkodásra. A probléma aktualitását mutatja a Dél-Afrikai köztársaság egyik fővárosát, Fokvárost sújtó vízhiány. A városnak jelenleg körülbelül három hónapra elegendő víztartaléka van. A válsághelyzet fő oka a rekordhosszú, több éve tartó aszály, ugyanakkor az is közre játszik, hogy az ottani vízhálózatot nem úgy tervezték, hogy kibírjon ilyen hosszú csapadékmentes időszakot. A vízgazdálkodással kapcsolatos innovációknak és ötleteknek az effajta szélsőségekre is megoldást kell találniuk.
A vízhiány azonban nem csak a harmadik világot érintő súlyos probléma. Az Amerika Egyesült Államokban 14 olyan állam van, amelyek már 2050-ben komoly vízhiánnyal szembesülhetnek. A Las Vegas 90 százalékának vízkészletét biztosító Mead-tó például már elindult a kiszáradás útján[2].
Tegyük együtt zöldebbé a jövőt!
Ha vízgazdálkodásról ejtünk szót, nem szükséges ennyire távoli példát keresnünk. Gondoljunk a Duna magyarországi és szlovákiai közös szakaszának komplex hasznosítására tervezett bős-nagymarosi vízlépcső történetén keresztül a vízi erőművekre. Egy átlagos erőmű építése során duzzasztógátakat húznak fel, amelynek hatására a vízerőművek a felduzzasztott folyók ökoszisztémáját és a környékének vízháztartását és vízmérlegét, valamint a lápok és árterületek élővilágát tehetik tönkre.
Ezzel szemben a Climate-KIC - amely 2010 óta működteti Európa legnagyobb és legsikeresebb greentech inkubációs programját - már több vízgazdálkodással foglalkozó startupot indított el a siker útján, a kezdeti ötlet-fázistól egészen a technológia validálásig, a cégindításig. Ilyen például a Fair Hydro, amely megoldásával védi az édesvizek természetes élővilágát, és úgy ad választ a megújuló energiatermelésre, hogy közben nincs komoly hatással az édesvízre. A Fair Hydro célja, hogy egy mozgatható, lebegő, úszó vízi turbina segítségével a folyók lassan hömpölygő szakaszán energiát termeljen hatékonyan, megkímélve a vizek élővilágát. Ötletükért 40 ezer euró támogatást kaptak a 2016-os Akcelerátor Program keretében. A startupnak már van prezentálható termékterve és rövidesen a prototípust is bemutatják a potenciális befektetőknek.
2016 őszén csatlakozott az Climate-KIC Akcelerátor programjához fenntartható vízgazdálkodás témájú társasjátékával a H2Olnapután startup. A túlélős játék a szórakozva tanulás módszerével hívja fel a figyelmet a környezetvédelem legfontosabb kérdéseire, amely során a játékosoknak együttműködve kell közös stratégiát kialakítva megoldaniuk egy város fenntartható vízgazdálkodását. 2017-ben a H2Olnapután 5000 euró támogatást kapott az akcelerátor programban.
Legyél te is a klímainnovációs közösség aktív tagja!
A Climate-KIC idén ismét olyan greentech vállalkozások részére hirdeti meg akcelerátor programját, amelyek a klímaváltozás kihívásaira keresnek megoldást. A 115 ezer euró összdíjazású programban kiválasztott legígéretesebb ötlet 40 ezer euró, vissza nem térítendő támogatást, a további kiválasztott csapatok kisebb összegű, vissza nem térítendő támogatást kaphatnak. Az akcelerátor programban résztvevők nem csupán anyagi, hanem szakmai támogatásban is részesülnek: segítséget kapnak üzleti modelljük kialakításához, a piac alapos megismeréséhez, valamint felkészítést a potenciális befektetők megkeresésére. A programra február 28-ig lehet jelentkezni.
Jelentkezés és további információ ITT.