A szakmai workshopon olyan szakemberek segítették a résztvevőket, akik nagy tapasztalattal rendelkeznek az újrahasznosítás és fenntarthatóság témakörében. Két előadás keretében a résztvevők halhattak az elektronikai hulladékok kezelését és újrahasznosítási lehetőségeit érintő kihívásokról, valamint górcső alá vették a körforgásos gazdaság térnyerését.
Az első szakmai előadást Riesz Lóránt tartotta, aki több mint nyolc éve foglalkozik fenntarthatósággal és ezen belül is az elmúlt évben főként az elektronikai hulladékok kérdéskörére fókuszált. Lóránt prezentációja során a hulladékfeldolgozás folyamatába és a körforgásos gazdaság világába adott betekintést, hangsúlyozva az iparágban tapasztalt új igényeket és lehetőségeket.
Az elektronikai hulladékok újrahasznosítása négy fontos lépésből áll: a hulladék begyűjtése, a hulladék szállítása, az elektronikai eszközök szétszerelése annak érdekében, hogy a különböző anyagok szétválasztásra kerüljenek. Ezután pedig maga az újrahasznosítás következik. A hasznosítási technológia tehát a hulladékok szétszerelésével kezdődik, amelynek elsődleges célja a hulladék anyagok szerinti osztályozása: ezek lehetnek fémek, műanyagok, akkumulátorok, nyomtatott áramkörök, chipek, nemesfémek, stb. A szétválasztás másodlagos célja a fekete piacra való visszajutás megelőzése azáltal, hogy bizonyos alkatrészeket megsemmisítenek, további célja pedig a hulladék előkészítése a további szállításra.
A különböző anyagok közül a nemesfémeket, a nyomtatott áramköröket, a fémeket és a tiszta műanyagokat elég jól fel lehet újra dolgozni. Az akkumulátorok nagyobb kihívást jelentenek, de ezekből is sok mindent vissza lehet nyerni. “Elkerülhetetlen, hogy a folyamat végén maradjon valamilyen hulladék, de a cél az, hogy ezt próbáljuk meg valamilyen formában újrahasználni, hasznosítani, lehetőleg megjavítani. Ezt mondja a körforgásos gazdaság, ami felé egyértelműen halad a világ.” - emelte ki Riesz Lóránt.
Napjainkban a nyersanyaghiány és a nyersanyag áremelkedés is az újrahasznosításra motiválja a piac résztvevőit, valamint mind a nagy, mind pedig a kis cégek lemaradnak, ha nem mutatkoznak elég zöldnek. Ez tehát egy olyan üzleti lehetőség, ami nagyban elősegíti a körforgásos gazdaságra való átállást és ami a gyártás teljes újragondolására késztet. Például sok esetben már csavarokat használnak ragasztó helyett annak érdekében, hogy később, az újrahasznosítási fázisban könnyebben szét lehessen szedni a termékeket.
A második szakmai előadáson Höflinger Norbert, a HWD Recycling Kft. stratégiai igazgatója prezentált. A HWD Recycling Kft. rossz vagy használt elektronikai termékek hulladék-kezelésével foglalkozik. Norbert az előadása során az elektronikai hulladékok újrahasznosításának kihívásait elemezte.
A szemléletformálás az egyik nagy jelenlegi kihívás annak érdekében, hogy ne a kommunális hulladékba kerüljenek az elektronikai hulladékok. Egyrészt, mert nem ott a helye, másrészt, mert sok spontán tűzesetnek a forrása. Ez jellemzően a lítiumion-akkumulátoroknak a problémája, amelyek újrahasznosítása jelenleg nem megoldott, bár vannak kísérletek rá.
A másik nagy kihívás az, hogy az újrafelhasználás kérdéskörében jelenleg sok a kérdőjel, a jogszabályok nem tiszták és a gyártók részéről is ellenállást tapasztalunk az esetleges piacvesztés miatt. Nyugat-Európában ellenben ez már jól működik. Bécsben például a még működő, de már nem használt elektronikai termékeket külön kezelik és elérhetővé teszik rászorulók részére; az elromlott eszközöket pedig darabokra szedik és az alkatrészekből többek között bútorokat, ékszereket készítenek és csak azt küldik el újrahasznosításra, amit máshogy már valóban nem lehet újrahasználni. Ráadásul ezzel megváltozott munkaképességű embereknek adnak lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a munka világába.
További nagy kihívás a műanyagok újrahasznosítása, hiszen ezeket az anyagokat nem lehet korlátlan számban újrahasznosítani úgy, mint a fémeket. Sajnos a berendezésekből kibontott műanyagok jellemzően nem tiszta műanyagok. Egy fúrógép burkolata például normális esetben tökéletesen újrahasznosítható lenne, de amiatt, hogy a gép ne törje fel a felhasználó kezét, ráfröccsentenek egy olyan műanyagot, aminek szétválasztása már olyan időbefektetés lenne, hogy ez nem éri meg. Erre a gyártás során kellene figyelmet fordítani annak érdekében, hogy minél több mindent újra lehessen hasznosítani. Az autóiparból érkezik a hulladékok nagy része, ahol jellemzően társított műanyagokat használnak és ezek újrahasznosítása sok esetben már nem gazdaságos. A lerakók áraival nagyon nehéz versenyezni, jelenleg nem éri meg az ilyen kevert műanyagok újrahasznosítása.
“Az iparágban napjainkban az akkumulátorok, a műanyagok és a napelemek újrahasznosítása a legnagyobb kihívás - Európában már vannak rá jó megoldások, de Magyarországon még nincs megoldva az újrahasznosításuk.” - hangsúlyozta Höflinger Norbert.
Az eseményen a szakmai előadások után a résztvevőknek lehetőségük nyílt interaktív, kis csoportos, vezetett ötletelésre olyan új megoldásokról és technológiákról, amelyek másodlagos forrásból származó anyagellátáshoz és újrafeldolgozáshoz szükségesek.
A workshopon való részvétel az ötletek megfogalmazásán túl az első lépcsőfok lehet a 2022-ben újra megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter és egyéb, a Klímainnovációs Közösség által szervezett vállalkozásfejlesztési programokba.
Az EIT Raw Materials vállalkozásfejlesztési programjai
Az EIT Raw Materials célja, hogy fenntartható nyersanyagellátást biztosítson az európai ipari ökoszisztéma részére az innováció, az oktatás, és a vállalkozói szellem előmozdításának segítségével. Ennek érdekében több különböző EIT Raw Materials startup program segíti az innovátorokat, startupokat, valamint kis- és középvállalkozásokat.
Ezen programok egyike az EIT Jumpstarter inkubációs program, amelyre olyan magyar innovátorok jelentkezhetnek, akik a nyersanyag és alapanyag szektorban tevékenykednek. A program célja, hogy az iparágat új vállalkozások felkarolásán keresztül fejlessze. A program egy kétnapos bootcamp-pel kezdődik, ahol üzleti alapismeretek mellett a pitch technikák is fókuszba kerülnek. Ezután két hónapon keresztül üzleti és iparági konzultációk során formálódik tovább az ötlet, a kapcsolati háló építésére is nagy hangsúlyt fektetve. A legjobb csapatok pedig kijuthatnak az európai döntőre, ahol szakmai zsűri és befektetők előtt prezentálhatják vállalkozásötletüket és ahol vissza nem térítendő pénzbeli támogatást is kaphatnak.
Az alábbi linken érhető el további információ az EIT Raw Materials startup programjairól, valamint itt adhatják le előjelentkezésüket a 2022-ben megrendezésre kerülő EIT Jumpstarter program iránt érdeklődők.
Amennyiben bármilyen kérdés felmerülne a vállalkozásfejlesztési programokról, a startup@ppis.hu email címen lehet felvenni a kapcsolatot a szervezőkkel.