Az építésből és bontásból származó hulladék
Az Európai Unióban az építőipar felelős az évente keletkező hulladék legnagyobb hányadáért: az építésből és bontásból származó hulladék (főként beton, tégla, gipsz, aszfalt, fa, üveg, fém és műanyag) az összes hulladék 34,7 %-át teszi ki. Ez az arány jelentősen eltér országonként – Ausztriában például 72,1%, Magyarországon 20,7%, míg Svédországban 5,3 százalék.
Bár ezen hulladék anyagok nagy része könnyen, olcsón és szinte teljes mértékben újrahasznosítható, gyakran mégis a szeméttelepre kerülnek. Ráadásul sok esetben a veszélyes hulladék (pl. azbeszt) különválasztása is elmarad, pedig az erre kifejlesztett technológia már elérhető. Így nem meglepő, hogy az EU 70%-os újrahasznosítási terve a legutóbbi statisztikák szerint nem fog megvalósulni 2020 végéig.
A nyersanyagok bányászata a természetes erőforrások kimerítését, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásával a klímaváltozás hatásait is fokozza. Éppen ezért a Journal of Cleaner Production nevű folyóiratban megjelent tanulmány a körkörös gazdaság (circular economy) fontosságát hangsúlyozza az építőiparban.
Körkörös gazdaság (circular economy) a hulladékgazdálkodási problémák leküzdésére
A környezetvédelem területei közül napjaink egyik legfontosabb kihívását a hulladékokkal való gazdálkodás jelenti. A világban és hazánkban zajló hulladékgazdálkodási problémák aktualitását mi sem bizonyítja jobban, minthogy az Európai Unió kiemelt figyelmet fordít a körforgásos gazdaság megvalósításán belül a hulladékok lerakóban való elhelyezésének csökkentésére. A probléma fő forrását minden bizonnyal a jelenleg alkalmazott lineáris gazdaság által termelt hatalmas mennyiségű hulladék okozza. Az Európai Bizottság adatai alapján Európában évente 600 millió tonna újrahasználható és újrahasznosítható nyersanyag kerül lerakóba hulladék formájában. A szelektív bontás és a későbbi újrahasználat nagymértékben csökkentené ennek a hulladékáramnak a mennyiségét. A körforgásos gazdaság a hulladékok újrahasznosításának elősegítése által arra keresi a megoldást, hogy a számunkra már hulladéknak tekintett tárgyakból, anyagokból ismét használati tárgyakat, anyagokat hozzon létre, amelyek így visszakerülnek a gazdaság keringésébe.
A körkörös gazdaság nyersanyagkímélő és árstabilizáló hatását több kutatás is bizonyítja a korábban említett Journal of Cleaner Production tanulmánya szerint. A szerzők szerint a legnagyobb kihívás az építőipar szereplőinek üzleti szemléletváltásában rejlik. A körforgásos gazdaság által kitűzött cél megvalósításában fontos szerepe van egyaránt a közigazgatásnak és a gazdasági szereplőknek is.. A szerzők azonban megemlítenek egy olyan friss találmányt, amelynek elterjedése jelentősen csökkentené a hulladékfeldolgozás árát: az építkezés helyszínén történő lézeres hulladék elkülönítés és feldolgozás lehet a körkörös építőipar egyik alapköve.
Egy innovatív megoldás az építőipari hulladék újrahasznosítására
Egy spanyol-olasz kutatás tavaly szeptemberben bejelentett kísérletében, a két ország szakemberei olyan teljes mértékben újrahasznosított építőanyagot fejlesztettek ki, amiből akár bármikor elköltöztethető, építőkockához hasonló elemekből álló házakat lehetne építeni. Ezekkel továbbra is kísérleteznek, elsősorban az energiahatékonyságukra, hőszigetelésükre koncentrálva, de az építkezés és a bontás idő- és munkaigényét is figyelembe veszik. Az alkotók hisznek abban, hogy a jövőben egész városok épülhetnek majd újrahasznosított építőanyagokból.
Épületkorszerűsítési és építőipari innovációs inkubátor program
Nem véletlen, hogy az EIT Climate-KIC Retrofit Startup Acceleration program - amelybe az épületkorszerűsítési és építőipari megoldásokkal rendelkezők jelentkezését várjuk - egyik fő kihívása nem más, mint az építkezés és építőanyag gyártás során keletkezett hulladékanyag felhasználása, valamint a fenntartható, megújuló és újrahasználható építőipari alapanyagok használata. A program további kihívásai, melyekre innovatív megoldásokat vár: az építőipar digitalizációja, a meglévő épületek és (ipari) műemlékek korszerűsítése, továbbá az épületek, mint potenciális erőforrások fejlesztése.
Az EIT Climate-KIC 100 ezer eurós összdíjazású inkubációs programja május 6-ig olyan magyar vállalkozások jelentkezését várja, amelyek épületkorszerűsítési megoldásokkal válaszolnak a klímaváltozás kihívásaira.
A jelentkezőknek lehetőségük nyílik iparági szakemberekkel és business coach-okkal együttműködve véglegesíteni üzleti modelljüket, valamint feltérképezni a piacot, hogy a validálást követően sikeres vállalkozássá váljanak. A féléves inkubációs időszak végén a startupok szakmai zsűri előtt prezentálják terméküket vagy szolgáltatásukat. A legjobb ötletek akár 25 ezer euró vissza nem térítendő pénzügyi támogatásban is részesülnek.
Épületkorszerűsítési, építőipari innovációs megoldással rendelkezel vagy van egy építőipari ötleted?
A Retrofit Startup Acceleration programban építőipari ötletgazdákkal, iparági szakemberekkel és business coach-okkal dolgozunk együtt, hogy az ötleteket és előrehaladott innovatív megoldásokat közösen gazdaságilag életképes vállalkozássá formáljuk.
Jelentkezési határidő a programba: május 17. (vasárnap) éjfél.
Jelentkezés és további információ ITT.
Források: Circular Economy in Construction - Experiences from Finland, Current Questions of Treatment and Regulation of Construction and Demolition in the Defence Sector, Qubit.hu, BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól, Pathways to circular construction: An integrated management of construction and demolition waste for resource recovery, Rising from the rubble: how to turn construction waste into the building blocks of the future, EuroNews.com
Kép: Unsplash
