Az IFKA, a 2014-es Pioneers Into Practice program egyik fogadó szervezete volt. A hazai gazdasági, műszaki és innovációs közélet szereplőjeként az elmúlt huszonkét év alatt ismertté és elismertté vált a logisztika, a minőségügy és a környezetvédelem terén. Új feladataink egyike a foglalkoztatás bővítése. Közhasznú tevékenységeinkkel a gazdaság fejlődését ösztönözzük, a kutatás-fejlesztés, szakképzés, logisztika, környezetvédelem és foglalkoztatás terén. Bevételünket önálló szakmai tevékenységgel teremtjük elő, hazai és EU-s pályázatokból és üzleti tevékenységből, folyamatos szakmai megmérettetés alapján. Szervezetünk a gondos gazdálkodásnak köszönhetően nyereségesen működik, közel 20 főt foglalkoztatva.
Miért csatlakoztatok a Pioneers Into Practice programhoz?
A PIP program lehetőséget teremtett az IFKA számára olyan szakemberek fogadására, akik a klímaváltozáshoz kapcsolódó ismereteikkel tudnak a szakmai munkába bekapcsolódni. Szerettük volna a szaktudásunkat ilyen módon bővíteni, kiegészíteni, kapcsolati tőkénket növelni.
Küldtetek pioneert, hostoltatok pioneert, egyik kollégátok idén coach volt a programban. széles spektrumát látjátok a programnak. Milyen tapasztalataitok vannak?
Azt tapasztaltuk, hogy a pioneer és a fogadó szervezet között folyó munka sikerének záloga mindkét szereplő hozzáállásán és nem csak szakmai tudásán, de proaktivitásán is múlik. A gyakorlati idő (négy hét) nagyon kevés idő, de ha a projekt és a feladat jól körvonalazott, akkor sokminden történhet ezalatt az idő alatt. Az, hogy a szervezet tud-e profitálni abból, ha saját munkatársát küldi pioneerként másik céghez, szintén a szervezet belső felépítésén, szervezeti nyitottságán és a belső kommunikáción múlik. Sokat lehet tanulni más szervezetektől, akár a hétköznapi rutin egy-egy elemének átvételével, ha erre van nyitottság és fogadókészség. Ez, a tanulásra, fejlődésre való nyitottság a szervezetfejlesztésre fordított költségeket is képes megspórolni a szervezet számára. Az IFKA elsősorban egyéni és szervezeti szinten megvalósuló fejlődési lehetőségként tekint a programra.
Mik voltak a legfőbb nehézségek?
Küldő szervezetként a kiküldött munkatárs nélkülözése az egyik nehézség. Ez magas fokú rugalmasságot kíván meg a cégtől. Fogadó szervezetként azt nehéz előre látni, hogy hol fog tartani a projekt abban az időszakban, amikor a pioneer a gyakorlati idejére megérkezik. Azt sem lehet előre tudni, hogy milyen szaktudással, tapasztalattal rendelkező szakember fog érkezni. Rengeteg egyeztetést, megbeszélést kíván meg a program, ha jól akarjuk csinálni.
Mik voltak a legjobb tapasztalatok?
A legjobb a program közösségépítő ereje és szerepe. Olyan ismeretségekre tettünk szert a programnak köszönhetően, amik előremutatóak, vagyis bennük van a további együttműködés lehetősége. Néhány együttműködés el is kezdődött. A személyes és a szervezeti kapcsolati tőke a programnak köszönhetően rendkívüli mértékben megnő. Az, hogy ezzel tudunk-e valamit kezdeni, csak rajtunk múlik.
Milyen típusú embereket kerestek, nektek miért jó az, hogy részt vesztek a programban?
Olyan embereket keresünk, akiket az ipari szimbiózis és/vagy a zöld logisztika témák érdekelnek, illetve ezzel kapcsolatos ismereteik vannak. Ezekbe a projektekbe szeretnénk bevonni az érkező szakembereket, hasznosítani a tudásukat, elképzeléseiket. Nekünk ez akkor és azért lehet jó, mert kapunk egy külső szemlélőt, egy kívülállót, aki ha ügyes és elhivatott, azon kívül, hogy nekünk dolgozik, saját magát is fejlesztheti közben, hiszen tudást, tapasztalatot szerez, továbbá megkezdődhet egy hosszútávú együttműködés is.
Mit javasolnak a leendő hostoknak?
Alakítsanak ki rendszeres kommunikációt a pioneer(ek)el. Enélkül nem tud működni a program. Legyenek jól kitalálva és körülhatárolva a projekt céljai és eredményei, és ezek megvalósulását (vagy elmaradását) a négy hét során folyamatosan kövessék. Ezeket tartjuk egy sikeres együttműködés alapjainak.