A Kulturális Örökség Menedzserek Egyesületét Magyarország különböző területein tevékenykedő szakemberek alapították 2012-ben. Az Egyesület elnöke, Bőczén Árpád, építészmérnök, kulturális örökségmenedzser válaszol kérdéseinkre.
Az Egyesület célja, hogy olyan felületeket hozzon létre, melyeken keresztül a kulturális és természeti örökséghez kapcsolódó szakterületek képviselői találkozhatnak, partnereket kereshetnek, eszmét cserélhetnek, képezhetik magukat és az egyesület céljaival összhangban álló saját projekteket valósíthatnak meg.
Szerintünk az örökségként értelmezett értékek nem létezhetnek a nélkül a közösség nélkül, mely ezeket a magáénak vallja. Fontosnak tartjuk ezért olyan programok szervezését és olyan kommunikációs csatornák létrehozását, melyek segítenek felfedezni, értelmezni, értékelni és használni a közös örökséget.
A KÖME 2015-ben vált fogadó szervezetté a PiP programban. Honnan hallottál a programról és mi motivált, hogy bevond szakértőinket a munkátokba?
Egyik önkéntesünktől hallottam először a PiP-ről. Ő mint Pioneer vett részt a programban. Már egy ideje gondolkoztunk arról az elnökségben, hogy hogyan tudnánk kulturális szakemberekként az általunk képviselt komplex örökség koncepciót legjobban megvalósítani a projektjeinkben. Ennek egyik zálogát jelenti számunkra a környezeti szakemberekkel való szorosabb együttműködés különböző formában.
Két német szakértőt fogadtatok ősszel. Milyen feladatot bíztatok a Pioneerokra? Terveztek esetleg további együttműködést velük?
2015 nyarán kezdtünk el dolgozni a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal és a Közép-Európai Egyetemmel közösen egy ember és táj kapcsolatára fókuszáló oktatóközpont létrehozásán a Pomáz melletti Fülöp Kecskefarm területén (www.glasshill.eu / www.uveghegy.eu – a honlap nemsokára publikussá válik). A pioneer-ok egyik legfőbb feladata a gyerekeknek szóló környezeti nevelési koncepción való közös gondolkodás volt. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a leendő központ már az első nyitott évében is megszólítsa, és együttműködésre ösztönözze a környék közoktatási intézményeit.
Milyen eredménnyel járt a Pioneerok nálatok töltött egy hónapja?
Sok minden más mellett a közeli német nemzetiségi iskolával együttműködésben felvázoltak egy ötödik osztályosoknak szóló programot, melyet le is teszteltek a helyszínen a diákokkal. Jelenleg is együtt dolgozunk a terv továbbfejlesztésén, és egy közös Erasmus+ projekt összeállításán. Úgy látom, hogy mindkét Pioneer nagyon motivált abban, hogy ne szakadjon meg a KÖME-vel való szakmai kapcsolata, és minél jobban hozzájárulhasson az oktató központ létrejöttéhez.
Mik voltak a legfőbb nehézségek?
Már a nálunk töltött egy hónapot megelőző első kapcsolatfelvételtől kezdve kritikusnak gondoltuk, hogy megtaláljuk azokat a feladatokat, amelyek néhány hét alatt elvégezhetők, és nem csak a projektünk számára hasznosak, hanem a vendégeink is tanulhatnak belőlük. Nem vagyok benne biztos, hogy lett volna-e értelme befogadni a szakértőket anélkül, hogy a közös célkitűzéseket már az első napok után tisztán lássuk.
Mik voltak a legjobb tapasztalatok?
Nagyon örültünk neki, és meg is lepődtünk rajta, hogy a Pioneer-ok mennyire önállóak, és kezdeményezőek voltak. A mi dolgunk leginkább csak az volt, hogy odafigyeljünk arra, hogy ne törjük meg a lendületüket, és fenntartsuk a motivációjukat.
Mit javasoltok a leendő fogadó szervezeteknek?
Vegyék figyelembe, hogy a projektek megismertetésére, és a szakértők kellő bevonására akár a rendelkezésre álló négy hét fele is rámehet.
A fentiek miatt érdemes egy konkrét, reális célt kitűzni a Pioneer-ok számára, és nem elaprózni a munkájukat.
A sikeres közös munkához szükséges összehangolódást nagyban elősegítheti egy könnyed csapatépítés az első napokban. A mi esetünkben ez komposztláda építés volt újrahasznosított műanyag elemekből.